Részletes leírás   Kindle Ebook olvasó

 

1950. Rókusi Általános Iskola I./f

(Én az alsó sorban jobbról az első vagyok.)

1953. Juhász Gyula Általános Iskola. IV./b

(Én az alsó sorban jobbról a második vagyok, utánam Hajdú Bandi, középső sorban balról az első Hortobágyi Bandi)

1954. Juhász Gyula Általános Iskola. 

(Én az első sorban, balról a negyedik, Hortobágyi Bandi jobbról a harmadik.)

1955. Juhász Gyula Általános Iskola. VII./a

1956. Árpád téri Általános Iskola VIII.

Kedves Tibi bácsi! Igen tisztelt szomszédom!

Megtisztelt azzal, hogy közreadhatom kedves sorait.

Ime:

"Az alábbi verssel szeretném megköszönni Szegednek, ennek a nagyszerű városnak, hogy befogadott engem és családomat, és több mint harminc éve otthont ad nekünk:

GALÁNTAI TIBOR 

Szeretem Szegedet,

Fényeit árnyait

Hajnalfénybe fürdő

Tiszaparti fáit.

Szeretem a napfényt

Nikor reám ragyog.

Szeretem a szellőt

Mit a Tisza adott.

Szeretem, szeretem, szeretem Szegedet!

 

 

 Szeretem a Tiszát

A magyar Alföldnek

Szép szőke leányát

Hű társát Szegednek.

Szeretem vízének

Titkos borzongását,

Megszületett álmok

Varázsos csodáját.

Szeretem, szeretem, szeretem a Tiszát!

**

Szeretem a földet

Népemnek otthonát,

Ezt a drága kincset;

A szép magyar hazát.

Szeretem a falvak

Konduló harangját,

Bus magyar nótáknak

Titkos nagy bánatát.

Szeretem, szeretem, szeretem a hazát!

***

Szeretem Szegedet,

Szeretem a Tiszát!

Szeretem népemet,

Szeretem  a hazát!"

Szeged, 2009. junius 8.

Henry Ford praktikus és megfizethető autóival megváltoztatta az emberek életmódját. Feltalálta a mozgó összeszerelősort és a tömegtermelési technikákat, amelyek azután a XX. század első felében az egész világon az iparág szabványává váltak. Tovább is van >>>

A Ford Motor Companyhoz, melyet 1903. június 10-én jegyeztek be a cégjegyzékbe, Amerika legjobb tervezői és mechanikusai igyekeztek bekerülni. A vállalatnál megbecsülték a kezdeményező és alkotóerővel rendelkező embereket, és Ford a jutalmazásnak egy különleges módját is alkalmazta. Egy-egy új ötlet szerzőjét nem egyszer magához kérette, és négyszemközt egy csomó bankjegyet nyomott a kezébe. Ezért munkatársaiban kialakult az a meggyőződés, hogy mindegyikük nagy dolgokat visz véghez. Ford a detroiti átlagkereseteknél alacsonyabb munkabérekkel akart felülkerekedni nagy versenytársain, a General Motors és a Chrysler fölött. Többek között ez is hozzájárult, hogy üzemeiből az elvándorlás meghaladta az évi 380 százalékot.

Ford életének legnagyobb anyagi és erkölcsi sikere vitathatatlanul a T-Modell és a hozzá kapcsolódó futószalagos termelés bevezetése volt. A vásárlók meggyőződéssel vallották, hogy a T-Modellnek, mint mindennapos használatra alkalmas kocsinak, nincs párja. 1908 és 1927 között több mint 15 millió darabot adtak el belőle, és ez a rekord negyven évig állt fönn, amit először csak a VW „bogár" tudott megdönteni. A Ford Motor Company képviseleteinek hálózata körbefogta szinte az egész földgolyót.

A történet nem lenne teljes a magyar Galamb József neve nélkül. 

Az autó története 1906-ban kezdődőit, amikor a Ford művek első főmérnökének, Galamb Józsefnek a rajzasztalán megszülettek a modell tervei. 1907. októberében kezdődött a gyártás. A tervezők egy olyan autót álmodtak, ami olcsó, mindenki számára elérhető, megbízható, könnyen javítható és vezethető.

A soul zene koronázatlan királya aki Sam Cooke és Jackie Wilsonnal együtt a a stílus fejlődésének egyik legnagyobb előmozdítója. Azon kevés zenészek egyike akiknek tehetségét korán felismerte és elismerte a kritika. A soul mellett a rythm&blues és a jazz területén is maradandót alkotott. Stílusa olyannyira egyéni, hogy Elvis Presley mellett ő az akinek zenéjét senki mással nem lehet összetéveszteni. Hatéves korában glaucoma következtében elvesztette látását, tizenöt évesen pedig a szüleit. A vakok St. Augustinei intézetében tanult zenélni, majd szülei halála után Floridában zenészkedett míg elég pénzt gyűjtött ahhoz, hogy Seattleba költözzön. A negyvenes években jónéhány popos hangvételű blues felvételt készített melyeken Nat King Cole és Charles Brown hatása érződik. Első Top 10 felvételét 1951-ben készítette: Baby Let Me Hold Your Hand címmel. 1952-ben szerződtette az Atlatinc lemezkiadó és ettől kezdve használta a Ray Charles nevet. Egyéni stílusa többirányú hatás révén alakult ki, de ettől kezdve dalaival rendszeresen feljutott a sikerlistákra. Az ötvenes évek elején egy időre New Orleansba ment, és a Modern Jazz Quartett-tel készített felvételeket. A kritikusok 1955-re teszik azt a momentumot amikor Charles igazán rátalál saját hangjára, ekkor jelenik meg ugyanis az I Got A Woman című, ma már klasszikusnak számító dala. Itt jelenik meg énekében előszőr a gospelben honos "szakításos" technika, mely a továbbiakban oly jellemző lesz rá. Az ezt követő években csak úgy ontja magából a sikerszámokat: This Little Girl Of Mine, Drown In My Own Tears, Lonely Avenue, What'd I Say. A hatvanas évek elején az atlantic-tól az ABC-hez igazol, ahol nagyobb szabadságot kap saját felvételeinek igazgatásában. Eklektikus izlésének megfelelően albumain állandóan kísérletezik és voltoztatja a kíséretet, de mindegyiken felismerhető a tipikus Ray Charles hangzás. Népszerűsége egyre inkább nőtt, ami nem csoda hiszen olyan számokkal szerepelt a slágerlistákon mint a Georgia On My Mind, You Are My Sunshine, Crying Time. 1966-tól kezdődően zenéjében túlsújba kerülnek a rock és a blues elemek ami által maradandó hatást gyakorolt a rock olyan előadóira mint Joe Cocker, Stevie Winwood vagy Van Morisson. A hetvenes években  új felvételek helyett inkább koncertezik, 71-ben hazánkba is eljutott. Lemezein egyre inkább a régi nagy számok újabb verziói szerepelnek, de ekkor már Ray Charles nem egyszerűen egy zenész, hanem akárcsak Aretha Franklin, nemzeti intézmény. Zenetörténészek szerint ő volt a legnagyobb hatással a fekete zenére. 80-tól kezdődően egyre többet foglalkoztatják filmekben, ahol egyszerűen önmagát kell alakítania: Blues Brothers, Moonlightning, Who's The Boss. A We Are The World kislemez egyik vezéralakja, fellépett az 1990-es New york-i John Lennon emlékkoncerten. 1991-ben Grammy díjat   kapott az I'll Be Good To You című daláért. 92-ben megkapta a NARAS életműdíjat, 94-ben helyet kapott a Rock Dicsőségcsarnokában. Élete utolsó pillanatáig  aktív énekes volt, 2000 júliusában Olaszországban és Horváthországban koncertezett. 2004-ben hunyt el, de szerencsére igen gazdag zenei anyagot hagyott ránk, mely még évtizedekig lázban tartja majd a zenei műgyűjtőket.

 

Ray Charles, Jerry Lee Lewis, Fats Domino - Boogie live

Ez egy csodálatos megosztható webes tárhely fájloknak, amit itt kínálnak. Készíthetsz magadnak saját dobozt, feltölthetedet/lejátszhatod számaidat, dokumentumaidat. /szöveg, táblázat, pps/ Mások számait, - akár az enyémet is letöltheted magadnak, csupán a szám melletti lenyíló ablakon válaszd az Download-öt és máris a merevlemezeden lessz a zene, vagy a dokú.

Alábbi innen>>>

aminek az a lényege, hogy regisztráció után kapsz 1 giga tárhelyet, ahol mappákat csinálhatsz, ezeket címkézheted, attribútumokat adhatsz neki, azaz megoszthatod, vagy akár publikus linket is létrehozhatsz hozzájuk.
A felület, és a működés "jellegzetesen web2.0", a mappák egészen pc-s jellegűek. Van hozzá egy alternatív Javás drag & drop feltöltő-apllet is.
A limit 1 Gb, azaz több is lehet persze, de már nem ingyen. Mindenesetre nem tartom rossz megoldásnak, ha pl. bizonyos fájlokat több gépről el szeretne érni az ember, vagy egymásnak küldözgetni ezt-azt.

Már írtam erről a témáról, de nem tudok elszakadni tőle és lehet, hogy a NOL blogomat kevesen olvasták, bár nem ez érdekes, hanem a téma amit nap mint nap újra átélhetek és csodálhatom.

Ebből Szeged építészete is kapott egy csipetnyit.  (Egy csipetnyi Párizs Szegeden: Bakonyi Tibor: Magyar Ede életét és munkásságát bemutató művében)
Angliában az Arts and Crafst vezető egyéniségei: Philip Webb és Norman Saw nyomán C.R. Ashbee, Baillie Scott, Mackintosh.
Belgiumban Victor Horta, Henry van de Velde, Hollandiában Hendrik Petrus Berlage építészete szakított a történelmi formákkal.

A bécsi szecesszió vezető építésze Otto Wagner, egyebek közt a híres Postatakarék és a földalatti vasút jellegzetes állomásainak megalkotója. Életművét tanítványai, Josef Maria Olbrich, Adolf Loos és Josef Hoffmann fejlesztik tovább. Van tovább is >>>

 Szegedi szecesszió  Saját fotók  Magyar Ede munkái Szegeden

Az ifjabb Johann Strauss, a "valcerkirály", muzsikájával elbűvölte Bécset, már virágzott a Németországból odatelepült asztalosmester, Michael Thonet bútorgyára. A kecsesen formált, könnyed, jól használható Thonet-bútor legalább olyan hírnevet szerzett a császárvárosnak, mint a nagyhírű zenészfamília melódiái.
A hajlított fából előállított bútor technológiáját Michael Thonet a 19. század első harmadában kísérletezte ki, s ezzel megnyitotta a kézművestermeléstől a modern, nagy tömegben gyártható, formatervezett használati tárgyak terjedése felé vezető utat. A zseniális találmány feifedezőjét a 19. század nagy technilkai újítói és a formatervező művészet történetének legnagyobb alakjai között tartjuk számon. Az általa kialakított bútorok tartóssága, egyszerűsége, logikus felépítése és eleganciája a racionalizmusbói adódó józan szépség időtlenségét hírdeti. Ennek az állításnak a bizonyítására elég annyit elmondani, hogy az 1859-ben tervezett 14-es számú széke 1930-ig ötvenmillió példányban készült el, még ma is gyártják, és a világ minden táján népszerű. Michael Thonet 1796. július 2-án született a németországi Boppard-ban, Koblenztől délre. Apja tímár volt, aki fiát az asztalosmesterségre taníttatta. Michael Thonet 1819-ben önálló épület- és bútorasztalos műhelyt nyitott szülővárosában.

A fa hajlításának problémája 1830-tól foglalkoztatta. Első próbálkozásai székek alkatrészeire szorítkoztak. Vastag furníriemezekből készült csíkokat enyvezett össze, s ezeket a négyszög keresztmetszetű rudakat gőzöléssel hajlította. Így gyorsabban és több példányban is elkészíthette azokat a formákat, amelyeket korábbari kézi faragással alakítottak ki. Hamarosan karos- és támlásszékeket, kanapét, ágyakat is készített ugyanezzel a technológiával. Már ezeknél a korai daraboknál is igen elegáns formákat hozott létre, a könnyedséget tartóssággal és rugalmassággal párosította.

 

1841-ben Metternich herceg egy koblenzi kiállításon felfigyelt Thonet munkáira, azonnal tetszését nyilvánította, majd arra biztatta a mestert, hogy települjön át Bécsbe, ahol több lehetőség kínálkozik az érvényesülésre. Biztosította arról, hogy az udvarnál is tud támogatást szerezni számára.

 

1842 tavaszán Michael Thonet valóban el is indult Bécsbe, hogy mintakollekciójával szerencsét próbáljon. Metternich őszinte szívélyességgel fogadta, hivatalnokainak és vendégeinek maga magyarázta el a bútorok megmunkálásának módját. A mintadarabokat azonnal bemutatták az uralkodónak is, 1842. július 16-án Thonet már megkapta a jogot a bécsi császári udvari kamarától a hajlított bútorok gyártására. A boppardi asztalosmester nemcsupán zseniális újító, hanem a szerencse fia is volt, mivel a megfelelő időben találkozott azzal az emberrel, aki találmányainak jelentőségét megértette és támogatni is tudta.

 

Bécsben Thonet először Franz List Mariahilferstrasse-n lévő bútorgyárában helyezkedett el, ahová olcsó bútorok készítésére szerződött. Itt ismerkedett meg Desvignes angol építésszel, aki akkoriban a Liechtenstein palota átépítését és berendezését irányította. Neki is nagyon tetszettek Thonet munkái, és meghívta őt az építkezésre dolgozni, ahol a parkettgyáros Carl Leistler mellett kapott munkát. Thonet újításának felhasználásával ugyanis a palota padlójának körmotívumait is gazdaságosabb megoldással, hajlított fából alakították ki.Thonet Leistlernél önálló bútorokat is készített a palota berendezéséhez.

 

1849 májusában került sor arra, hogy Thonet, fiaival, Franz, ifjú Michael, August és Josef Thonet-tel önállósíthatta magát. Műhelyt rendezett be a Gumpfendorferstrasse 396. második emeletén. Ekkor már a tömör, hengeres farúd hajlításával kísérletezett s az ebből készülő bútorok nagyobb példányszámban való előállításával, tehát a sorozatgyártással. Ezekből a kísérletekből született meg 1850-ben a 4-es számú szék, az első szériatermék, melyet a bécsi Daum kávéház számára nagyobb mennyiségben készített el, és máig is az ún. "Daum-típus"-ként tartják számon. Ebből a 4-es számú székből még ugyanebben az évben 400 darabot szállítottak Pestre is az Angol Királynő szálló számára. A Thonet cég történetében ez döntő lépés volt a kézművestermelésből a nagyüzemi termelés felé vezető úton.

1853-ban Michael Thonet üzletét öt fiára ruházta át. Ekkor jegyezték be Bécsben az új céget "Gebrüder Thonet" - Thonet Testvérek - néven. Michael Thonet még csak 57 éves volt, és alkotóereje teljében továbbra is kézben tartotta az üzlet vezetését. A "gyárban" már 43 munkással és egy gőzgéppel dolgoztak. Bútoraikat papíretikettel és beégetett jelzéssel is ellátták. A jelzés alapján a tárgyak datálhatók is. 1888-ig fekvő téglalap alakú papírcímke közepén indadíszek között középen egymásba fonódó GT betűk láthatók, a címke két szélén ferdén szintén GT betűk. A középső monogram körül felirat: "K. K. ausschl.priv. u. landesbef. Fabriken massivgebogener Holz-Arbeiten von Gebrüder Thonet in Wien." 1888-tól a papírcímke két szélén ferde GT (ill. TT = Thonet Testvérek) középen THONET Wien felirat.

Hamarosan további üzemek települtek Nagyugrócra, Oszlányba, Zsámbokrétre s máshová is az egykori monarchia területén. A gyárak hatalmas bükkerdők közelében épültek, és az alapító ügyelt a vasútvonalak közelségére is. Valamennyi munkafolyamat egyszerűsítésével - az alkatrészek összeállításától a szállításig - a lehető leghatásosabban sikerült a gyakorlatiasság és a gazdaságosság szempontjait érvényesíteni. Ekkor már Thonet üzletházak nyíltak Bécsben, Pesten, Berlinben, Hamburgban, Párizsban, Londonban és más nagyvárosokban.

A fírma alapításától Michael Thonet haláláig, 1871-ig 4 181 799 darabot termeltek, ebből 3 572 095 szék. A megtermelt bútorok kétharmada exportra került. A cég még Michael Thonet életében igyekezett szélesíteni a termékek fajtáit. A hintaszékek, pihenőszékek, változatos megoldású és rendeltetésű asztalok sorát gyermekbútorok és speciális célra készült tárgyak, mint pl. hordszék vagy imazsámolyok egészítik ki.

Az öt fiú folytattaa munkát apjuk 1871-ben bekövetkezett halála után is. Michael Thonet nem csupán technikai újító volt és kiváló konstruktőr, a modern design elötutára, hanem a racionális szervezési módszerek bevezetésének úttörője is. G. Candilis, Thonet egyik életrajzírója szerint Henry Ford néhány évtizeddel később "semmi újat nem talált ki."

A 19, század utolsó harmadában fokozatosan a porondra léptek más hajlított bútort előállító gyárak is. 1893-ban 51 hajlítottbútorgyár működött Európában, közülük 25 a monarchia területén.

A legjelentősebb konkurens cég 1868-tól a bécsi Josef & Jacob Kohn volt, amely nemcsak a Thonet-bútorok utánzatait készítette, hanem igen jó minőségű saját bútorokat is terveztetett, s a századforduló idejére már vezető szerephez jutott a hajlítottbútorgyárak között. Itt foglalkoztattak először állandó alkalmazásban tervezőt, Gustav Siegel személyében, akinek névéhez fűződik a gyár egyik legszebb, legelegánsabb és egyben legvirtuózabb megoldású hintaszéke. A bravúros lendületű szék öt elemből van összeépítve, rendkívül stabíl, igen könnyed, anyagfelhasználása szinte minimális.

A hajlított fából készült bútor feltalálásának jelentőségét bízonyítja, hogy a századfordulótól kezdve a modern formatervezés új nyelvét kereső építészek - Otto Wagner, Adolf Loos, Josef Hoffmann, Le Corbusier vagy a magyar Kozma Lajos és Kaesz Gyula is - foglalkoztak hajlított bútorok tervezésével, és szívesen felhasználták azokat tereik berendezésénél. Kozmának és Kaesznek 1933-ban kiállítása is volt a Thonet budapesti székházában, melyet 1888-89-ben Lechner Üdön tervei alapján építettek a Váci utca 11. szám alatt.

 

Érdemes megnézni a DM-ben megjelent videóimat;

A múlt években készítettem egy pár videót és feltöltöttem a You Tube-ra. Nem a legtökéletesebb minőség, mert ezt még tanulni kell, a tömörítés mértékét a bítrátákkal együtt, a megfelelő kierjesztést, képméretet, stb...mert ugye van AVI, DivX, Mpeg1, Mpeg2, Mpeg4, FLV, 3GP...Időközben azonban megjelent a DM online videó feltöltő rendszere és szerettem volna ott is megjelenni. Igen ám csak az eredeti videók eltüntek/letöröltem/elvesztek a gépemről, ami megvolt az nem olyan formátumba volt, hogy feltölthető legyen, másolat nem volt kiírva. Na most mit tegyek. Addig keresgettem a neten míg találtam egy olyan kis aranyos programot, /a neve: save2pc/ mellyel nem csak letölthettem a You Tube videóim, hanem a megfelelő Mpeg formátumra, vagy amilyenre akarom átkonvertálja a videókat. Szóval most már megmentettem a sok munkát és bespejzoltam a  gépemre, kiírtam DVD-re. Ez azért is fontos volt nekem, mert készítettem 1-2 kedvenc filmemről klippeket, vágásokat, nagyon jó, nekem tettsző zenei/képi részletekről, ami nem kis munkámba került. Kár volna ezek nélkül meglenni. Még nagyon sok tervem van, de ki tudja mit hoz a holnap!

***

Valójában a videó őrület egy véletlennek köszönhetően jött létre. Az alábbi szökőkutas videó esti nyitó képe még a Szentistván tér rekonstrukciója utáni évben készült egy késő este, 2007. gyönyörű tavaszán. A sötétbe nem látva milyen gombot nyomok le a gépemen, véletlenűl a videó/mozgókép gombot lenyomva maradt a gépemen. Mikor áttöltöttem a képeket akkor láttam, hú... ez mozog! Ez egy önálló videó lett, ehhez aztán a napokba készült a többi szökőkutas kép. Hát ennyi a történet. Egyébként is már régen terveztem egy videó készítését a Szeged szökőkútjairól, a nyitó kép újramentése adta az ötletet a most látható részekhez, a kutak egy része összejött de nem teljes a kép ime:

Mára egy kis zene a 70' évekből

Jean Michel Jarre - Oxygene

 

 

 

November 12-én a Papp László Sportarénában lép fel Jean Michel Jarre. Az idén hatvanéves zeneszerző Oxygene című régi-új albumának lemezbemutató koncertjét tartja a magyar fővárosban. Az album zenei anyagát ötven analóg szintetizátor és három zenésztársa társaságában kelti életre az elektronikus zene francia úttörője. Jegyek a koncertre már kaphatók.

Jean Michel Jarre-t a popzene egyik legkreatívabb zenészeként tartják számon. 1971-ben jelent meg első kislemeze a La Cage, ezt egy év múlva követte a Deserted Palace című alkotás. Ezek azonban nem arattak sikert.

Alkotásainak stílusát és zeneművészeti jelentőségét tekintve nehéz besorolni. A közismert zeneszerző, Maurice Jarre fia. Ötévesen kezdett el zongorázni, de klasszikus zenei tanulmányait hamar abbahagyta és a jazz felé fordult. Még tinédzser volt, amikor megalakította a Mystere IV nevű rockbandát, majd 68-ban Pierre Schaeffer tanítványa lett.

Tanulmányait a párizsi konzervatóriumban végezte, 1969 óta a párizsi Music-Research művészeti csoport tagja. 1971-ben jelent meg első kislemeze a La Cage, ezt egy év múlva követte a Deserted Palace című alkotás. Ezek a kezdeti, útkereső próbálkozások nem arattak sikert. 1975-ig főleg film- és színházi zenéket komponált, illetve dalokat írt Françoise Hardy számára.

 

 

Újszeged Heavytex üzemcsarnokok

Szegedi Kender

 

 

A SzegedMa.hu című honlap lehozta az egyik bejegyzésemet: Hogyan menekült meg Dömötör tornya? ( Mert akkor még voltak Móra Ferencek és Cs.Sebestyének) Majd tovább böngészve a lapot ismát találtam egy cikket - melynek témája nagyon csípi a szemem a mai napig is - ugyanis Szeged köztudottan, régóta jelentős kenderiparral rendelkezett. Több ezer munkahely szünt meg a sorozatos magánosításokkal. A hasznosítás nélküli -kor és ipartörténeti jelentőséggel bíró ingatlanokat 1000-10000 m2 számra bontották/bontják, dozerolják el. Számtalan külföldi példa létezik, hogy hasonlóan nagy alapterületű épületcsarnokokat hogyan lehet célszerűen hasznosítani átalakítani és nem kell helyére talán hasonló unkciójú, de modern épületet létrehozni, felépíteni. A közölt cikk betekintést nyer a kulisszák mögé, de kérem kinek, minek van ma nálunk szavatossága, számonkérhetősége. A fájó és tényszerű dolog az, hogy a befektető a ptofitot számolja, a város történeti értékeinek megóvására, felkarolására a politikának van számonkérhető - de nemgyakorolt -szerepe.

" Két éve már, hogy Újszegeden, a Heavytex területén egy villámgyors akció keretében lebontották a kenderfonó közel 120 esztendős, klasszikus csarnokait, s úgy tűnik, rövid időn belül a Bakay Nándorhoz kötődő, még nagyobb történelmi múltra visszatekintő, éppen a mai Bakay Nándor utca - Londoni körút határolta épületegyüttes is az enyészeté lesz. Dél-Újszegeden hatalmas alapterületű bevásárlóközpont mellett valószínűleg iroda- és lakóházak is épülnek az Interspar-beruházás keretében - miközben a tervezett harmadik, déli Tisza-híd hiánya legalábbis kérdőjeleket támaszt a projekt közlekedést érintő következményeit illetően -, a belvárosban pedig Árkád üzletközpont létesül." tovább is van>>>

Ma is van nem egy neves építésze Szegednek kiknek véleményét észrevételét a szönyeg alá  próbálják söpörni a politikusok. Borvendég Béla cikke erről a témáról:Heavy stex

Blazovich László: Szeged rövid története című munkájában így ír: A szegediek által csak Bakay-gyárnak nevezett üzemben ezer ember dolgozott az 1930-as években. Mint a legnagyobb létszámú gyár a szegedi munkásmozgalom fő helye volt. Bakay 1877-ben gyárát gőzüzeművé alakította át. Az árvíz idején romba dőlt gyárat már 1881-ben a korábbinál korszerűbb gépekkel és nagyobb kapacitással újra indította. A gyár 1884-ben részvénytársasággá alakult, 1890-től pedig Szegedi Kenderfonógyár Rt. néven a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank belépésével új részvénytársaság vette át. Tőkeemeléssel Közép-Kelet-Európa legnagyobb kendergyára lett, és ez a tulajdonosi kör működtette 1948-ban bekövetkezett államosításáig. A részvénytársaság az 1890-es években Mezőhegyesen, Palánkán, Komádiban és Csőszteleken kikészítő telepet hozott létre, és új gépeket állított be. Termékeinek (ponyva, fonál, kötözőzsineg, vékony kötél, heveder, zsákvászon, tömlő, stb.) egyharmadát, a világháború után 50%-át értékesítette külföldön, a több mint tucat európai országon kívül, pl. Amerikában. A gyár Wimmer Fülöp vaskezű igazgató irányításával előrelátó szervezéssel és üzletpolitikával jutott túl a Trianon okozta és más gazdasági válságokon, jóllehet ezek termelésének mértékét erősen befolyásolták.

Bővebben >>>l

Hallgasd

 

"Frissítettem"  Blog rádiómat és áttettem ide is. Közel 20-40 évesek a számok, de nekem örökzöldek. Yanni zenéi érzlelgössek inább, Különösen Neil Young, Chris Rea az örök ifjú zenék és Santana feledhetetlen. Rekedtes bariton, füstös slide-gitár, fülbemászó dallamok - Chris Rea tizenkilenc évesen, 1970-ben vette első gitárját, nyolc évre rá pedig Fool (if you think it's over) című dalával meghódította a slágerlistákat. Az olasz-ír származású művész sikere azóta töretlen: szinte összes albumának valamennyi dala sláger lett, közel két tucat lemezt adott ki, és bejárta az egész világot. 

A napokban a Szoborlap.hu oldalra töltöttem fel Hont Ferenc és Buday György közös emléktábláját. Adatgyűjtés közben visszaemlékeztem, hogy 2007-ben nagy vihart kavart e tábla avatása. Felkavaró volt újraolvasni az akkori véleményeket. Itt egy kis ízelítő, hogy kinek van/volt igaza azt döntse el az olvasó. A köpönyegforgatók továbbra is hitelesek maradhatnak?!

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó írások.

A kommunizmus kisérlete Szegeden

Szegedi Szabadtéri játékok: Hont Ferenc

 

Klauzál tér

 

A Szegedi Szabadtéri játékok plakátokban

 

 

A XX. század első felében Európa nagy szellemi centrumaiban egyre divatosabbá váltak a különböző kulturális értékekre, hagyományokra épülő fesztiválok, valamint a nagyszabású szabadtéri rendezvények.
A külföldi rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallta. Magyarországon az elsők között indították útjára az immár több mint hetven éves múlttal rendelkező nyári színházat, a Szegedi Szabadtéri Játékokat.

A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta. A "főpróbára" a lehetőséget a Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra - Magyar Passió - 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások töretlen sikerrel minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A sikersorozatnak a II. világháború vetett véget, az 1939-es nyár után 20 évig csöndes lett a tér.

 

 

Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára, s azon az estén a Hunyadi László dallamaival megkezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok máig tartó második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es tiszai nagyárvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.

Az "újkori" játékok több mint 40 éve alatt - 142 darab 657 előadására - több mint 3 millióan voltak kíváncsiak.

Bővebben 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kör

 János Árpád

Nincs a kerek világon semmi más,

amit látunk, érzünk, hallunk,

amit szenvedállyel magunkénak vallunk.

Csak az van.  Csak mi magunk.

Csak Te meg Én vagyunk.

*

Szám a szádon, hímpor a virágon.

Párnánk a nap és a fű az ágyunk.

Tested láza éget, öled rejti vágyunk.

Másnak semmit sem hagyunk!

Csak Te meg Én vagyunk.

*

Rejtély, izgalom, bűn és titok

szívünkbe zárva. A vágyunk nyitott.

Nem tudhatja senki, csak ketten mi magunk.

múló valóság ma még,

hogy Te meg Én vagyunk

*

Mily gyorsan elrohan ifjúságunk.

De szerelmünk nem múlik el vele.

Mohón vár miránk a nász parázna ágya,

s lázad még tstünk vágya.

Csak Te meg Én vagyunk?

*

Az életünk rövid nagy rohanás,

öröm, hazugság és kegyes csalás.

Az élet fintora, a múló szerelem.

Aztán semmit sem kapunk,

magunkra maradunk.

*

Késöbb újra másvalaki jő.

Az életünk csak körforgó idő.

Ami oly szép volt, azt újra várjuk.

Mástól várjuk, mi magunk,

mert egyedűl vagyunk.

Ivan Mestrovic(Vrpolje, 1883. augusztus 25. – South Bend, Indiana, Amerikai Egyesült Államok, 1962. január 16.) horvát szobrász és építész.

Ivan Meštrović Horvátország és az egykori Jugoszlávia legnagyobb, világhírű szobrásza, számos jugoszláv, horvát és szerb témájú, valamint keresztény ihletettségű szobor készítője. A bécsi képzőművészeti akadémián végzett. Tanított a zágrábi, az egyesült államokbeli Syracuse-i (1947) és South Bend-i (1955) képzőművészeti akadémiákon.

Ivan Meštrović a szlavóniai Vrpolje faluban született. (Szülei dalmáciaiak voltak, akik mezőgazdasági idénymunkán tartózkodtak Szlavóniában). Gyerekkorát a dalmáciai szárazföldön fekvő Otavice faluban töltötte. Az ekkor magába szívott epikus költészet, népdalok és történelmi balladák késztették arra, hogy kő- és fafaragványokat készítsen. Vallásos család gyermek lévén állítólag a Bibliából tanult meg olvasni .

16 éves korában egy spliti kőfaragó, Pavle Bilinić figyelt föl tehetségére, aki inasként magával is vitte. Művészi készségeit a város épületeinek tanulmányozásával és Bilinić feleségének, egy középiskolai tanárnőnek a kezei alatt fejlesztette. Nemsokára talált egy bécsi bányatulajdonost, aki fizette az ifjú tehetség költségeit, hogy a császárváros Művészeti Akadémiáján tanulhasson. Az alapoktól kellett megtanulnia németül, de végül sikeresen befejezte tanulmányait.

Első, a bécsi Szecessziós Csoporttal közös kiállítására 1905-ben került sor. Az itt kiállított munkáit ez a stílusirányzat hatotta át. Meštrović, aki 1904-ben elvette Ruza Kleint, hamar népszerűvé vált.

 

 

 

 1908-ban alkotta első szoborművét anyjáról

1908-ban Párizsba költözött. Itt készült szobrai világhírűvé tették. 1911-ben Belgrádba, majd nemsokára Rómába költözött, ahol az 1911-es Világkiállításon a szerb pavilon elkészítéséért nagydíjas lett. Az olasz fővárosban eltöltött négy év alatt az ókori görög szobrászatot tanulmányozta. 1914-ben, a szarajevói merényletet követően Velencén keresztül vissza akart térni Splitbe, de az osztrák-magyar hatóságokkal szemben kifejtett politikai tevékenysége következtében érkezett fenyegetések miatt letett az útról. (Mestrovic a szeparatista Jugoszláv Bizottság tagja volt).

Az első világháború után hazament az újonnan alakult délszláv államba, ahol hamarosan újra nősült. Olga Kesterčanektől – akivel 1922 óta Zágrábban élt – négy gyermeke (Marta, Tvrtko, Marija és Mate) született. Később kialakult az a szokásuk, hogy a telet zágrábi házukban, a nyarat pedig a Meštrović által az 1930-as években épített spliti nyaralójukban töltötték. Meštrović először a Zágrábi Művészeti Intézet tanára, majd igazgatója lett. Ebben az időszakban számos épületet, köztük kápolnákat és templomokat épített. 1924-ben New York-ban, 1925-ben pedig Chicagóban állított ki.

 

 

 

A Psychével Mestrovic kifejezőképességének legmagasabb pontját érte el, írja róla egy barátja.

Mivel mind az olaszokkal, mind a németekkel konfliktusba került (az előbbiekkel azért, mert ellenezte az olaszok dalmáciai törekvéseit, az utóbbiakkal pedig, mert az 1930-as években visszautasította a Hitlertől jött berlini meghívást), a második világháború során rövid ideig az usztasák börtönébe került. A Vatikán közbenjárásával kijutott Velencébe és Rómába, később pedig Svájcba. Zsidó származású feleségének családja kevésbé volt szerencsés: felesége, Ruza 1942-ben halt meg. Bátyját, Petart a kommunisták tartották börtönben, ami fokozta a művész levertségét.

 

Tito jugoszláviája visszahívta Mestrovicot, de ő elutasította, hogy kommunista államban éljen. 1946-ban elfogadta viszont az amerikai egyesült államokbeli Syracuse-i egyetem ajánlatát.

Dwight Eisenhower elnök 1954-ben személyesen elnökölt azon az ünnepségen, amelyen Meštrović amerikai állampolgárságot kapott. 1955-től a Notre Dame-i egyetemen tanított.

Halála előtt utoljára visszatért Jugoszláviába, hogy meglátogassa a kommunisták által bebörtönzött zágrábi érseket, Alojzije Stepinacot, és magát Titót is. Hazája polgárainak kérésére az Egyesült Államokból összesen 59 szobrot küldött Jugoszláviába. (Szerte a volt Jugoszláviában állnak szobrai. A legismertebb minden bizonnyal a Belgrád fölé magasodó Kalemegdan erődben lévő gigantikus Győztes című szobor.

1952-ben a horvát népre hagyta horvátországi ingatlanait mintegy 400 szoborral és számos rajzzal. Ezekben a ma galériaként működő ingatlanokban számos alkotását meg lehet tekinteni.

 

 

A kufárok kiűzése

Saját halálát végül gyerekeié okozták. Marta lánya, aki az Egyesült Államokba költözött vele, 1949-ben, 24 éves korában elhunyt; a Zágrábban maradt Tvrtko őt 1961-ben követte. Gyermekei emlékére négy mészkőszobrot készített, míg South Bend-i otthonában néhány hónapra rá őt is utol nem érte a halál. Kívánságának megfelelően Otavicében, egy mauzóleumban helyezték örök nyugalomra.

 Életrajzi adatok és pályakép:

* 1898 megfaragja kőből a Bosnyák a lovon szobrot.

*1899 Mestrovic első munkáit kiállítják az otavicei vendéglőben, s ez annyira felkelti a szomszédos Drnis városka polgárainak figyelmét, hogy a kiállítást Drnisben is bemutatják, ösztöndíjat szavaznak meg a tehetséges ifjú pásztor számára, és Splitbe küldik tanulni, Pavle Bilinic kőfaragómesterhez.

*1900 Bilinic műtermében dolgozik, és  nagy gyorsasággal sajátítja el a mesterség fogásait. Rajzol és farag. Tíz hónap múlva Bécsbe utazik továbbtanulás céljából. Bécsben Otto König magántanítványa, aki az akadémiai felvételre készíti elő.

*1901 A bécsi Akadémia növendéke lesz négy évre. Tanárai: Hans Bitterlich, Edmund Hellmer, Otto Wagner.

*1903 Hivatalosan is a "Sezession" művészi csoportosulás tagjává fogadják; bár még csupán művésznövendék, jelentős szobrászként emlegetik.

* 1904 Házasságra lép Ruza Kleinnel.

*1905 Megmintázza Az élet kútját, fiatalsága legjobb művét.

*1907-12 A Vidovdan Panteon megvalósításán dolgozik, miközben két évet Párizsban tölt.

A Párizsban töltött két év (1908-1910) alatt több mint ötven szobrot készített. A rigómezei (kosovói) csata témája különösen megragadta. Ez a történelmi esemény ihlette – többek között – párizsi Kosovo-emlékmű című alkotását is. Korai munkái közül soknak a témáját ehhez hasonló szláv hősi eseményekből merítette, azzal a céllal, hogy az ausztriai szláv összefogás ügyét támogassa .

*1909 Szobraival részt vesz Párizsban a Salon de Printeps és a Salon d' Automne kiállításain.

*1910 Bécsben a "Sezession" kiállításán bemutatja vidovdani szobrait, melyekkel nagy vihart kavar. Még ebben az évben kiállít Zágrábban is.

*1911 A római világkiállítás szerb pavilonját tervezi és kiállít benne. Művei a délszláv egyesülés eszméjét hirdetik meg  és demonstrálják.

*1914-15 Londonban él, miközben a Viktória és Albert múzeumban állít ki, valamint számos városában.

*1916-18 Genfben és Cannes-ban tartózkodik.

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulása után számos, a bizánci és a gótikus építészet által ihletett, főleg fából készült vallási tárgyú művet készített. Korai korszakából leghíresebb művei a Feszület és a Madonna; később Michelangelo Buonarotti műveinek hatása alá került, és számos domborművet, aktot és portrét készített.

*1919  A Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává választják.

*1920-22  A Racic család cavtati sírkápolnáját készíti.

*1920 Zágrábi kiállítása.

*1922 A Szépművészeti Akadémia tanára lesz.

*1923 Feleségűl veszi Olga Kestercaneket.

*1924-25 Amerikai nagy kiállításai.

*1926-27 A spliti Grgur Niskit és Chicagó városának a két lovas indiánszobrot mintázza.

*1927-31 A Mestrovic család otavicei mauzoleumát kivitelezi, s közben a Psyhe torzóját faragja.

*1932-39 Splitben, a Mején műteremházat (ma Mestrovic-múzeum) építtet. Ekészül a Horvát történelem 1932-ben, tervezi a zágrábi Szépművészeti pavilont, az Ismeretlen Katona emlékművét állítja fel a belgrádi Avalán. Párizsban, Prágában, Münchenben, Bécsben, Grazban állít ki.

*1938-41 Splitben az új műterme közelében a Kastelet épületét alakítja át a Krisztus élete fa reliefsorozatának otthonáúl.

*1941 Az usztasa rendörség letartóztatja, több hónapig börtönben sínylődik.

*1942 Rómába emigrál.

*1942-46 A márvány Római Pietát faragja, elfogadja a New-York-i Syracusa Egyetem meghívását.

*1952 A bécsi Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választja. Szobrainak nagyrészét hazájának ajándékozza.

*1954 Felveszi az amerikai állampolgárságot.

*1955 Az indianai South Bend egyetemének szobrásztanára lesz.

*1960 Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja.

*1962 Január 16-án szívbetegségben meghal South Bendben.

 

 

 

 Leghíresebb művei:

• Az ismeretlen hős emlékműve (Avala, Belgrád mellett)
• A Franciaország iránti hála emlékműve (Belgrád)
• A horvátok történelme (Zágráb és Split)
• Nini Szent Gergely (Split)
• Piéta (Zágráb)
• Az élet kútja (Zágráb)
• Svetozar Miletić (Újvidék)
• Njegoš lovćeni mauzóleuma (Cetinje mellett)
• Josip Juraj Strossmayer (Zágráb)
• Hála Franciaországnak (Belgrád)
• Indiánok (Chicago)

 

 

 

 

 

 Krisztus és Mária Magdolna

Külső hivatkozások: Mestrovic életmű fotóalbum

Irodalom: udvary gyönygyvér-vince lajos-MESTROVIC

Bundev-Todorov-Mestrovic

 

 

Horváth történelem, 1932, kő, 167 cm. Belgrád, Nemzeti Múzeum

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Chicagói megbízás alapján monumentális emlékműnek egy dárdavető és egy nyilazó indián lovas tervezett Mestrovic, korabeli feljegyzés szerint hat-hat méter magasat. A nyilazó öreg s a dárdavető ifjú az őslakó indián nép elnyomása és beteljesülő végzete elleni szenvedélyes plasztikai tüntetés. Chicagóban "Az élők síremléké"-nek nevezik.

János Árpád: Ne álmodj kedves mert fájni fog című verses kötetéből (1992)

Utóinterjú, előszó helyett

- A "János Árpád" fedőnevű jelenség megfejtését kérem Öntől.
Adott egy úriember, aki tisztes civil pályája során jómódot, szakmai közismertséget teremtett magának.S egy hirtelen pillanatban úgy dönt, hogy maszkot ölt magára, amely alól előmutatja Énje mostanáig titkolt arculatát. Most tehát Ön elsőkötetes fiatal költő?
- Hosszú évtized óta vagyok ilyen fiatal. Amióta írok, és - talán meglepődik - publikálok. Nem rendszeresen bár, de jelentek meg verseim, cikkeim különféle lapokban. Most érzem megérettnek az időt, hogy írásaimnak töredéknyi, de együttesében mindenképp jellemző részét összeválogassam, és kiadják, közreadják. Ebből a "köz" a lényeges, mert meggyőződésem, hogy amit annyi ideje gondolok, az, így, nyomtatásban, közérdekű. Menthetetlenűl lázadó vagyok, minden versem lázadás. Megkönnyebbítő dühkitörés, amelynek megcélzott tárgyai változatlanúl időszerűek. Az intim párkapcsolatok időjárási viszontagságaiban éppúgy, mint a jövő-menő társadalmi rendszerekben. Diagnózis című versem példáúl arról szól, mennyire érthetelen a politika hibáinak következetes ismétlődése.
- Milyen olvasókat képzel el magának?
- Olvasókat. Akiket a kötet nem fog érdekelni, azok már az első oldalon félredobják. Aki viszont a második oldalig eljut, az - meggyőződésem - a végéig nem fogja letenni.
- Milyen költőnek véli magát?
- Ha festő volnék, olyan avantgard lennék, akinek a képeit akár fejjel lefelé fordítva is lehet nézni, mert nem az az érdekes bennük, mit ábrázolnak, hanem az érzelmek, amelyeket kiváltottak.
- Ön a valódi nevével jelzett magánéletében irigylésre méltó karriert futott be. Miért nem ül meg a polgári foglalkozása teremtette babérokon? Nem fél megkockáztatni a kudarcot?
- Szeretném az elmúlt hatvan évem tapasztalatát átadni az embereknek. A legtöbbük megrögzött álmodozó, miközben kinevet bennünket a valóság. Közölni szeretném: ne számítsunk olyan makacsúl a jóra. Az élet állandó orra bukás. Ez nem valami nihilista vélemény - ez életismeret.
- Nem tart attól, hogy versei olvastán - minden rejtőködése ellenére - végűl felismerik?
- Ezek a versek csak törmelékei az életemnek. Az egészet legfeljebb egy testes regény mondaná el.
- Készül erre?
-?
(György Imre)

►Kérek még

---

Ma bigli nap volt az udvarunkban, (ezt a fórumlapunkon a vendégkönyvben szoktuk meghírdetni és a Harley és Hórusz oldalamon) nagyon szép napsütésben, melegben volt részünk. Volt egy hét hetes kiskutyánk is. Hihetelen játékosságával pillanatok alatt mindenki kedvence lett. Azonnal beilleszkedett a csapatba és mindenkit leakart teperni a kis tökmag. 

Napok óta zúhogó eső, a csatornák járdaszintig tele esővízzel, a szegedi önkormányzat sem kapkodja el a nyíltszelvényű árkok kiépítését. Holott Szeged jócskán kapott EU támogatást az alsóvárosi csatorna beruházásra. Hivatkozás elfogyott a pénz. Évek óta ezt halljuk.

 

 

Megyeri Barna szobrászművész. Született Nagyváradon 1920. július 12-én, meghalt Budapest 1966. március 14.

 

 

 

 

Anya gyermekével Magyar Nemzeti Galéria

1937-1942 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere: Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1947: kultuszminisztérium díja; 1965: Munkácsy-díj. 1942-ben kizárták a főiskoláról. Katona lett, haditudósító Oroszországban. 1945-től Kolozsvárott, 1947-től Budapesten élt, az Epreskertben dolgozott. Medgyessy egyik munkatársa volt, 1955-ben például ő készítette el Arany János mellszobrát. 1960-1961-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított. 1962-ben Párizsban töltött négy hónapot. Korán felismerte a sík formák mozgatásában rejlő lehetőséget, azok téralakító hatását. Az absztrakt viszonylatok, a sík- tér-forma reláció izgatta a 40-es évek végétől. Változatos anyagokkal (papír, gipsz, kő, üveg, ólom, alumínium) kísérletezett, végleges anyagban nem tudta kivitelezni síkból képzett sejtes szerkezeteit, vagy függő szobrait. Klasszikus témájú szobrai dinamikus ellentétekre épülnek.

Még több >>>

 

 

Tibi bácsi és Megyeri Barna 1964

Köztéri Művei:

Szovjet katona (haraszti kő, 1949, Rákoshegy, vasútállomás - 1992-ben lebontva és áthelyezve a budatétényi szoborparkba)

Bányász (haraszti kő szobor, 1950, Komló)

Prométheusz (vörösréz lemez domborítás, 1957, Kazincbarcika)

figurális díszek (bronz domborítás, 1960, Metropol Szálló)

Nyugalom (haraszti kő, 1961, Budapest, XIV. ker., Erzsébet királyné útja 10.)

dombormű (krómacél, 1962, Ózd-Bolyok, bölcsőde)

embléma (fém, zománc, 1962, Budapest, Csepel, Tranzit)

Spartacus (aranylapozott alumínium, 1964, Budapest, Kerepesi út 159.)

Európa elrablása (bronz, 1965, Debreceni Agrártudományi Egyetem)

Szélkakasok (1965, Gödöllő, víztorony)

mennyezetplasztika (1965-1966, Nemzeti Színház)

Olvasó lány, Hallgató lány (haraszti kő, 1965, Eger)

Fekvő nők (mészkő, 1976, Eger, Tanárképző Főiskola Kollégium)

Facsemetét ültetők (1972, Kecskemét, Kertészeti Főiskola).

 Bővebben>>>

A Dömötör-tornyot, Szeged legrégibb, Árpád-kori műemlékét Móra Fe­renc egyik tárcájában Sebestyén-toronynak nevezte. Nem elírásból, hanem az elnevezés szándékával. Az Alföld ritka múltú, épen maradt, történelmi neve­zetességű építményét ugyanis Cs. Sebestyén Károlynal köszönheti az utókor. A török e tájon mindent elpusztított; szerencse, hogy a 13. századból való tor­nyot beépítették a későbbi templomokba, s amikor a Fogadalmi templom épí­tése végett az öreg Dömötör-templomot lebontották, Cs. Sebestyén Károly a barokk toronyból kihámozhatta az ősit, az Alföldön páratlan értékű műemlé­ket.

Az értetlenek és történeti értékeink iránt érzéketlenek le akarták bontani, „nehogy rontsa az új dóm látványát". Cs. Sebestyén küzdött megmentéséért, s Móra Ferenc, Buday Árpád, Banner János meg mások segítségével sikerült is megóvnia. Hálásak vagyunk-e érte neki? Hiszen még a nevét is elfelejtette a város; emlékét sem őrzi semmi benne. Holott Cs. Sebestyén Károly ennél jó­val többet tett Szegedért: fölkutatta múltjának fehér foltjait, föltárta középkori kultúrájának bizonyító emlékeit. Nevét, munkásságát ugyanúgy illenék is­merniük és emlegetniük a mai szegedieknek, mint Reizner Jánosét, Tömör­kény Istvánét, Móra Ferencét.

Karánsebesen született 1876. május 13-án. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1898-ban tanári oklevelet szerzett, s egy évig Temesvárott, majd Szegeden polgári iskolai rajztanárként működött. Első cikke 1900-ban jelent meg a Szegedi Naplóban az alsóvárosi templomról, s negyven évvel később, amikor nyugdíjba ment, és a fővárosba költözött, szintén e másik legjelentő­sebb műemlékünkről közölt a Városkultúrában (1938) tanulmányt. S e kettő között számos dolgozatában, hírlapi cikkében tette közzé Szeged művelődés­történetének addig ismeretlen dokumentumait. Írásban foglalkozott a város művészeti életével, városképének kialakulásával, egy-egy épület történeti vagy építészeti leírásával, a vár, a középkori templomok, a szobrok történeté­vel, jellemzésével. Két dolgozatában is alapvető eredményeket tárt föl, és szö­gezte le máig időszerű elvi szempontjait Szeged utcaneveinek történetéről és rendezéséről.

Még fiatal tanárként került a múzeummal kapcsolatba. Mint kitűnő grafi­kus (1925-ben ó rajzolta Juhász Gyula Testamentom című verseskötetének címlapját is!) először még Reiznernek segített 1903-ban a szőregi apátsági ro­mok környékének ásatásában. Reizner hirtelen halála (1904) után Tömörkény tette közzé az Archeológiai Értesítőben a kutatás eredményét - Cs. Sebestyén értékes, hiteles rajzaival. Mai jelentőségűket növeli, hogy az oszlopfők idő közben elkallódtak, tehát csak e rajzok őrzik őket. Később Tömörkény hívá­sára részt vett a csókai ásatásokban, amelyeket azután Móra folytatott és tett világhírűvé. Ez a külső munkatársi kapcsolat 1919-tő1 vált belsővé: ekkor Cs. Sebestyént a polgári iskolából szolgálattételre a városi múzeumba és a Somo­gyi-könyvtárba - akkor még e két intézmény egy volt! - osztották be. Részt vett a könyvtár híres tárgyszókatalógusának készítésében s minden könyvtárí, múzeumi munkában. 1905-ben Mórával együtt végezte a néprajzi szaktanfo­lyamot, s akár gazdái, ő is egyforma érdeklődéssel és hozzáértéssel foglalko­zott a néprajz, a régészet, a várostörténet szinte minden kérdésével.

1902-ben székelyföldi rokonainak látogatása keltette föl a tárgyi néprajz jelenségei iránti figyelmét. Egyik első néprajzi tárgyú írása a Néprajzi Értesí­tőben a jellegzetes szegedi napsugárdíszes házvégekre hívta föl a figyelmet (1904). Sokat foglalkoztatta az összehasonlító háztörténet. Erdélyi és dél-ma­gyarországi gyűjtéseinek értékét nagyban fokozta rajzainak hítelessége. Ké­sőbb a ház belső berendezésének kialakulása, fejlődése izgatta. Szegedi tüzelő- és fűtőberendezések a XVIII. században című tanulmánya (1931) a vá­ros és környékének építészettörténetéhez és a történetí néprajzhoz is egyaránt értékes és ritka hozzájárulás. A teljes cíikk itt >>>

­