ZENEdobozom

Tag feed

  • Léria Dipán író-költő gondolatébresztő: A nap gondolata, a nap verse
  • Liza tükre: Az utolsó esély
  • Léria Dipán író-költő gondolatébresztő: A nap gondolata, a nap verse
  • Nóra, Zoli meg én: A tanítók feladata
  • ADDICTUS: A DEPRESSZIÓ A VILÁG EGYIK LEGSÚLYOSABB EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁJA
  • ADDICTUS: Így ne legyen szenvedélybeteg a gyerekünkből!
  • Aoi Sakura's little universe: Kurīnkawa Kagehiko & Ezakiya Keiko: Flügel der Freiheit
  • Léria Dipán író-költő gondolatébresztő: A nap gondolata, a nap verse
  • Nóra, Zoli meg én: Flashmob
  • Léria Dipán író-költő gondolatébresztő: A nap gondolata, a nap verse
  • Nóra, Zoli meg én: Vénusz

Licenc

Creative Commons Licenc

Képeim

www.flickr.com
This is a Flickr badge showing public photos and videos from kjano. Make your own badge here.

Hogyan menekűlt meg Dömötőr tornya?

2008.05.29. 20:39 43joy

A Dömötör-tornyot, Szeged legrégibb, Árpád-kori műemlékét Móra Fe­renc egyik tárcájában Sebestyén-toronynak nevezte. Nem elírásból, hanem az elnevezés szándékával. Az Alföld ritka múltú, épen maradt, történelmi neve­zetességű építményét ugyanis Cs. Sebestyén Károlynal köszönheti az utókor. A török e tájon mindent elpusztított; szerencse, hogy a 13. századból való tor­nyot beépítették a későbbi templomokba, s amikor a Fogadalmi templom épí­tése végett az öreg Dömötör-templomot lebontották, Cs. Sebestyén Károly a barokk toronyból kihámozhatta az ősit, az Alföldön páratlan értékű műemlé­ket.

Az értetlenek és történeti értékeink iránt érzéketlenek le akarták bontani, „nehogy rontsa az új dóm látványát". Cs. Sebestyén küzdött megmentéséért, s Móra Ferenc, Buday Árpád, Banner János meg mások segítségével sikerült is megóvnia. Hálásak vagyunk-e érte neki? Hiszen még a nevét is elfelejtette a város; emlékét sem őrzi semmi benne. Holott Cs. Sebestyén Károly ennél jó­val többet tett Szegedért: fölkutatta múltjának fehér foltjait, föltárta középkori kultúrájának bizonyító emlékeit. Nevét, munkásságát ugyanúgy illenék is­merniük és emlegetniük a mai szegedieknek, mint Reizner Jánosét, Tömör­kény Istvánét, Móra Ferencét.

Karánsebesen született 1876. május 13-án. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1898-ban tanári oklevelet szerzett, s egy évig Temesvárott, majd Szegeden polgári iskolai rajztanárként működött. Első cikke 1900-ban jelent meg a Szegedi Naplóban az alsóvárosi templomról, s negyven évvel később, amikor nyugdíjba ment, és a fővárosba költözött, szintén e másik legjelentő­sebb műemlékünkről közölt a Városkultúrában (1938) tanulmányt. S e kettő között számos dolgozatában, hírlapi cikkében tette közzé Szeged művelődés­történetének addig ismeretlen dokumentumait. Írásban foglalkozott a város művészeti életével, városképének kialakulásával, egy-egy épület történeti vagy építészeti leírásával, a vár, a középkori templomok, a szobrok történeté­vel, jellemzésével. Két dolgozatában is alapvető eredményeket tárt föl, és szö­gezte le máig időszerű elvi szempontjait Szeged utcaneveinek történetéről és rendezéséről.

Még fiatal tanárként került a múzeummal kapcsolatba. Mint kitűnő grafi­kus (1925-ben ó rajzolta Juhász Gyula Testamentom című verseskötetének címlapját is!) először még Reiznernek segített 1903-ban a szőregi apátsági ro­mok környékének ásatásában. Reizner hirtelen halála (1904) után Tömörkény tette közzé az Archeológiai Értesítőben a kutatás eredményét - Cs. Sebestyén értékes, hiteles rajzaival. Mai jelentőségűket növeli, hogy az oszlopfők idő közben elkallódtak, tehát csak e rajzok őrzik őket. Később Tömörkény hívá­sára részt vett a csókai ásatásokban, amelyeket azután Móra folytatott és tett világhírűvé. Ez a külső munkatársi kapcsolat 1919-tő1 vált belsővé: ekkor Cs. Sebestyént a polgári iskolából szolgálattételre a városi múzeumba és a Somo­gyi-könyvtárba - akkor még e két intézmény egy volt! - osztották be. Részt vett a könyvtár híres tárgyszókatalógusának készítésében s minden könyvtárí, múzeumi munkában. 1905-ben Mórával együtt végezte a néprajzi szaktanfo­lyamot, s akár gazdái, ő is egyforma érdeklődéssel és hozzáértéssel foglalko­zott a néprajz, a régészet, a várostörténet szinte minden kérdésével.

1902-ben székelyföldi rokonainak látogatása keltette föl a tárgyi néprajz jelenségei iránti figyelmét. Egyik első néprajzi tárgyú írása a Néprajzi Értesí­tőben a jellegzetes szegedi napsugárdíszes házvégekre hívta föl a figyelmet (1904). Sokat foglalkoztatta az összehasonlító háztörténet. Erdélyi és dél-ma­gyarországi gyűjtéseinek értékét nagyban fokozta rajzainak hítelessége. Ké­sőbb a ház belső berendezésének kialakulása, fejlődése izgatta. Szegedi tüzelő- és fűtőberendezések a XVIII. században című tanulmánya (1931) a vá­ros és környékének építészettörténetéhez és a történetí néprajzhoz is egyaránt értékes és ritka hozzájárulás. A teljes cíikk itt >>>

­

Szólj hozzá!

Címkék: szeged cs.sebestyén

A bejegyzés trackback címe:

https://joy43.blog.hu/api/trackback/id/tr67494032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.